Sült bőrös malaccomb rusztikus burgonyával
Sült bőrös malaccomb rusztikus burgonyával
Lassan két évvel ezelőtt próbáltam ki az un. Frédi szelet sütését, ami az egyik legolvasottabb postom is lett a maga tízezres letöltésével. A napokban a Sparban a hentespultnál több darab ilyen husi is vigyorgott rám, én pedig nem tudtam ellenállni a kísértésnek. Nos ez lett belőle…
A húst előző nap délután elővettem, a bőrös résztét beirdaltam átlósan, hogy majd klasszul kisüljön. A comb mindkét oldalát besóztam, borsoztam, majd kakukkfűvel és bazsalikommal szórtam meg, melyeket alaposan be is dörzsöltem a rostokba. Két nagyobb fej hagymát felkarikáztam és apróra vágott fokhagymával együtt egy jénai tálba pakoltam, amit olajjal fel is töltöttem. Ebbe a páclébe raktam be a befűszerezett húst, majd a felületet még mézzel is meglocsoltam. Fóliával lefedtem, majd egy napra mehetett is a hűtőbe pihengetni.
Másnap kiemeltem a húst a hagymás pácból, beraktam őkelmét egy nagyobb kerámia edénybe – majd a hagymákat a tál négy sarkába szuszakoltam. A tálat felöntöttem sörrel, de csak annyira, hogy majdnem hogy ellepje a húst, aztán alufóliával lefedtem az edénykémet. A sütő már elő volt melegítve, 220 C-ra toltam be a combot, majd bő egy órát hagytam párolódni őkelmét.
Az első óra letelte után a húst ügyesen megfordítottam, alufólia ment vissza a helyére – és ismét jött egy bő óra ugyanezen a hőfokon. Míg ment a második etap, addig feltettem egy lábasba burgonyákat főlni, héjastól – és amikor a villa már azt mutatta, hogy nagyjából megpuhultak, akkor kitettem őket száradni a pultra.
Eltelt a második óra is, ismét ránéztem a malaccombra – ami már azért puhult, de még nem volt tök omlós. Az alufóliát leszedtem, maradt még sörös szaft a hús alatt – ezzel kezdtem el locsolgatni a húst. Kb 20 percenként fordítottam a húson, locsolgattam – sőt a sütő hőfokát is kicsit feljebb csavartam. Ez azért volt jó, mert még puhult is a hús, de már a lesütés fázisa is elkezdődött.
Legutolsó fázisnál már alig-alig volt a hús alatt sörös-szaft, az is csak azért, hogy le ne kapja a sütő – és már olyan puha volt az áldozatom, hogy szinte szétesett, amikor fordítottam. Szóval a comb megkapta a végső pörzsréteget, aranybarna és ropogós volt a végeredmény, úgyhogy kitettem a pultra – hadd pihenjen egy kicsit.
A burgonyákat elővettem, egy serpenyőben vajat és olajat olvasztottam, majd amikor már forró volt a felület – akkor a burgonyákat kicsit meg-meg nyomkodva lesütöttem mindet, ami brutál finom végeredményt hozott.
Nincs több duma, jöjjenek a fényképek, amik azt hiszem magukért beszélnek: