Chili con carne – Chilis bab
Most ismét egy olyan étel érkezik, aminek rengeteg verziója és elkészítési módja létezik – most jöjjön az enyém. Maga a chilis bab egy igazi gimnazista, egyetemista bulis kaja, ami arra nagyon jó, hogy könnyű elkészíteni és nagyon laktató tud lenni, vagyis vendéglátóként nagy sikereket lehet vele elérni. Emlészem, amikor már jócskán kamaszodtak a fiaink, akkor ez a kaja többször is előjött náluk úgy, hogy nekünk szülőknek már segíteni sem kellett.
Most nem bulit rendeztünk (sőt már egyetemisták sem vagyunk), hanem egyszerűen csak megkívántam ezt az ételt – úgyhogy ez lett a pénteki vacsi.

Kezdjük a két fej hagyma megpucolásával és felkockázásával a főzést. A hagymát egy nagyobb serpenyőben megdinszteljük, majd ha már szép üveges, akkor őrölt szegedi paprikával szórjuk meg. Közben néhány gerezd fokhagymát is pucolok, majd meg is töröm őket – de ők majd még később érkeznek a lábasba.








Kész az alap, érkezik a darálthús. Én legjobban azt szeretem, ha a darált hús vegyes: fele sertés, fele pedig marhahús. Most én nagyobb adag kaját csinálok, vagyis 80 dkg darált hús kerül a serpenyőbe. A húst szépen szétnyomkodom, só, bors és apróra vágott fokhagyma kerül a húsra. Hagyom hogy a hús kifehéredjen, sőt az sem baj, ha egy kicsit megpirul a cucc. Persze időnként átkeverem, hogy ne kapja le az alját a láng. Érkezik a többi fűszer: őrölt kömény, őrölt majoranna megy a húsra, ami közben egy kis levet is ereszt.





Ha már a hús leve kezd eltűnni, akkor érkezik a sok-sok paradicsom. Először én egy konzervet akartam felnyitni, de Eszterem szólt, hogy annyi paradicsom termett a magaságyásában, hogy azt használjam inkább. Jobban is jártam, mert nagyon szaftos, nagyon ízes paradicsomok kerültek a lábasba – persze apróra darabolva. de ahogy látjátok, ekkor jött a chilis ízesítés is – amit most én egy chili szósszal állítottam be.





Azért, hogy az ízek még jobbak legyenek, nem árt húsleves alaplevet is használni a főzéshez (de akinek nincs ilyen otthon, az használhat akár húsleves kockát is) – ez által kap a húsos alap egy klassz folydék utánpótlást is, az ízekről már nem is beszélve. Főzés közben pedig egy-egy pohár vízzel még locsolgatjuk az alapot, ez képzi majd a szaftos chilis babot az asztalunkra.
Mi is kell még? Hát a bab és a kukorica. Az igazi mexikói verzióban valójában nincs kukorica, ez olyan tex-mex és európai variáció, de most én is ezt alkalmazom. Mivel nincs kedvem babot áztatni, így konzervvel dolgozom: két doboz bab és egy doboz kukorica megy a húsos alapba, majd folytatódik a főzicskézés. Én nem sietek, lassú lángon, nagyon alaposan főzöm a cuccot – sőt a végén fedőt is teszek rá.


És most jön az, ami felteszi az i-re a pontot, a csokoládé. Szgorúan étcsoki, beletördelve a masszába. Ez olyan plusz ízt és krémességet ad a chilikez, amit kár lenne kihagyni.




Még vagy 20 percig hagyom finoman rotyogni a chilis babot fedő alatt, majd jöhet a tálalás és az élvezkedés.




