Kínai kel leves thai curry-vel és sertésszűz csíkokkal

Ahogy az előző posztban is írtam, készítettem egy szuper levest ebben az esős, őszi időben – ami nem is kínai, nem is thai, nem is vietnami, nem is tudom mi… 🙂

Nos nézzük, hogy készült.

Elsőként egy fej vöröshagymát megpucoltam, majd nagyobb darabokra vagdostam, egy sertésszűz pecsenyét pedig felcsíkoztam. A húsokat megsóztam, majd a hagymával együtt lepirítottam. Az nem jelent ám gondot ezeknél a keleti leveseknél, ha a lábas aljára kicsit felragad a hús vagy jobban megpirul, ég a vöröshagyma, sőt ez talán jót is tesz – a végén a lé majd szépen leáztatja ezeket a megpirult részeket.

Ahogy a fotókon is látjátok, szárzellert daraboltam fel, majd 3-4 levél kínai kelből is csíkokat vágtam. A kétféle zöldséget római kömény és gyömbér por kíséretében megfonnyasztottam.

Azért, hogy igencsak tartalmas és gazdag ízvilágú legyen a levesünk még répát, újhagymát, kápia paprikát, retekcsírát és bambuszrügyet is pakoltam a lábasba, persze ekkor már egy kevéske víz is érkezett az alapba. Azt találtam ki, hogy a leves fűszerezésének a vonala a thai curry-re fog épülni – és amikor megszórtam vele az alapot, akkor ez a döntésem nagyon is jól jött ki. Még azt gondoltam hogy egy kevéske hal- és szójaszószt elbír az ízvilág – és így is lett.

Amikor a zöldségek és a fűszerek már szinte teljesen összeértek, akkor a fagyasztóból hoztam egy adag alaplevet – ezt pedig szépen összeforraltam a zöldséges alappal, ezzel pedig be is fejeztem a projektet. Először még az volt a koncepció, hogy kókusztejjel felöntöm a levest, de ez annyira egyben volt így is, hogy csak rontani lehetett volna rajta, vagyis nem variáltam.

És ilyen lett a végeredmény…