Áfonyás, fehérboros vadnyúl ragu mini fánkokkal
Még a múltkoriban kaptunk a szomszédasszonyunktól egy fagyasztott vadnyuszit – ami tegnap kikerült a hűtőből, ma pedig az asztalunkon végezte be pályafutását.
Amikor kicsomagoltam a cuccot, akkor először még arra gondoltam, hogy csontosan készítem el a nyulat, majd amikor elkezdtem lehártyázni őkelmét, akkor átgondoltam a dolgot, és inkább lefejtettem a húsokat a csontokról. Azt már reggel kitaláltam, hogy raguként fogom a húsokat elkészíteni, Eszti pedig felajánlotta, hogy a köretet majd Ő elkészíti.
Ahogy a fotókon látjátok, a húsokat igyekeztem nagyjából egyenletes darabokra vágni – de nem akartam túl kicsi kockákat a tányérokon látni, úgyhogy egy kicsit nagyobban lettek a hús elemek. Először szalonna csíkokat pirítottam le, majd a húsokat beliszteztem és kicsit elősütöttem a szalonna zsíron. Zöldségeket pucoltam majd daraboltam fel, a hagymát és a fokhagymát szintén nem apróztam el – mondván úgyis szét fognak főni majd az edényben.
Egy mélyebb edényben a hagymát megdiszteltem, majd érkeztek a feldarabolt zöldségek (és a fokhagyma darabok is) – amik kaptak egy erőteljes hőkezelést, ami ilyenkor például a répák karamellizálásához tud vezetni.
Most érkeznek a fűszerek: só, bors, őrölt kömény, boróka bogyók és friss kakukkfű levelek kerülnek a ragu alapba, majd jönnek a húsok is. A ragut ekkor alaposan összekeverem, a húsokat még sózom is, majd jöhet a száraz fehér bor és egy kevéske víz is. Fedő megy az edényre, majd indul a takarékon való párolás. Ami még eszembe jut, az az őrölt piros paprika, már csak azért is, hogy klassz színe legyen a ragunak. Időnként a ragut megkeverem, egy idő után egy kevéske házi áfonya lekvár is megy a cuccba – ez azért is fontos, mert egy kicsit tompítja a túlzottan vad ízeket és illatokat.
A fedő alatt hagyom a húsokat puhulni, időnként egyet-egyet kavarok, majd Eszti nekiáll a fánkocskák elkészítésének. Amikor már érzem, hogy a húsok szépen bepuhultak, akkor már tálalunk is, mert mostanra szépen meg is éheztünk. A tálaláskor természetesen nem hiányozhat az áfonya sem, a ragu szaftjához nagyon illenek a kicsi fánkocskák – magyarul nagyon összeállt minden. Nem bántam meg, hogy nem most kell bíbelődni a csontokkal – így sokkal egyszerűbb enni a vadnyulat.
Ha megpróbáljátok Ti is, akkor jó étvágyat majd hozzá. 🙂
