Zsályás, tárkonyos bárányragu knédlivel
A múltkor Tibi, a sógorom meglepett egy báránnyal, illetve azzal, hogy amikor lemegyünk Szegedre, akkor vágják le szegénykét – és a kedvem szerint dolgozzuk majd fel. Így is történt, azaz a legutóbbi látogatásunk alkalmával hajnalban kimentünk Baktóba, ahol szegény báránynak lezárult földi pályafutása – vagyis szűk egy órán belül már a hűtőtáskákban várta a hazautat Egerbe.
Itthon azért még kellett foglalkozni a húsokkal – a bordákat franciásan feldolgoztam, a combokat letisztítgattuk, de egyben hagytuk, a hús egy részét szépen felkockáztuk, na meg daráltunk is egy szép adag húst – vagyis fagyasztás előtt azért melóztunk még a báránnyal egy keveset.
A srácok a hétvégére hazaérkeztek, és amikor Tomi megtudta, hogy lehetőség van bárányt ebédelni, akkor azt kérte, hogy legyen egy jófajta ragu, Ő pedig elkészíti a knédlit – így egy klassz közös főzésben volt részünk, amit mindig is szeretünk mindketten.
Hozzávalók a raguhoz:
- 1 kg felkockázott bárányhús
- 3 szál újhagyma
- 2 fej vöröshagyma
- 1-2 szál gyökér zöldség
- 4 szál répa
- 8-10 nagyobb fej csiperke gomba
- 1 marék friss zsályalevél
- 2 szél friss tárkony
- 1 marék friss petrezselyem zöld
- 4-5 gerezd fokhagyma
- 2 dl száraz fehérbor
- liszt, tejföl a habaráshoz
- só, bors, kevés chili
- 2 ek zsír
Az újhagymát és a vöröshagymát kevés zsíron megdinsztelem – és gondolom, felmerül a kérdés, hogy miért kell az újhagyma? Szóval úgy éreztem, hogy egy friss, kicsit „zöld íz” nagyon jót tenne a ragunak – és szerintem ez így is lett. Tehát amikor már a fedő alatt a hagymák kiadták az illatanyagaikat, akkor a szépen megtisztogatott és felkockázott bárányhúsokat beleszórtam az edénybe – és hagytam, hogy szépen kifehéredjenek.
Ezt követően sóztam, borsoztam a húst, majd érkezhettek a felkockázott gyökér zöldségek. Az az igazság, hogy én ezt a zöldséget nagyon szeretem mint ízorgiát, de szinte teljesen szét szoktam főzni – úgyhogy nálam ez mindig elég hamar belekerül a ragu alapjába.
A hús a só hatására egy kicsit már levet is ereszt, de jöhet Tóth Feri bácsi száraz fehér bora, érkezhet a feldarabolt zsálya és tárkony levél – majd továbbra is fedő alatt rotyoghat a ragu.
Amikor már kicsit elkezd puhulni a hús, de még nem omlós – akkor jöhetnek a répa kockák is, na meg a felaprózott fokhagyma darabkák is, vagyis tovább gazdagodik a ragunk ízvilága. Kicsit később ismét kóstolgatok, a hús tovább puhult, a répa is lassan kész – vagyis érkezhetnek a felkockázott gombák és a friss petrezselyem zöldje. Na ettől aztán tényleg olyan szép és kerek ízvilág jön létre, hogy most én is nyelek jó nagyokat …
Véghajrának már csak egy könnyed habarást csinálok, Tomi pedig szépen elkészíti a knédliket – vagyis már csak a teraszon meg kell teríteni, a poharakba ki kell tölteni a gyöngyöző, pincehideg rozét, és élvezhetjük az ízeket.
