Stroganoff leves
Igazándiból nem is tudom, hogy létezik-e egyáltalán ez a leves, mert a blogokon csak két verziót találtam, amik őszintén annyira azért nekem nem jöttek be. A sztori ott kezdődött, hogy a napokban ismét az egri HBH-ban ebédeltünk, ahol a menü egyik levese Stroganoff volt – ami aztán meg is hozta a kedvemet ahhoz, hogy itthon is elkészítsem.
Úgy gondoltam, hogy a leves az eredeti főétel kissé átformált, levesített változata lesz – a kiindulási alap pedig nálam a sertés szűz lett. A többi fontos összetevő pedig a gomba, a hagyma, a fokhagyma és az uborka – vagyis indulhat a buli, főzzünk Stroganoff levest.
Hozzávalók:
- 1 csík sertésszűz
- 2 nagyobb fej vöröshagyma
- 4-6 gerezd fokhagyma
- 50-60 dkg csiperke
- 1 marék kovászos vagy savanyú uborka
- só és bors gazdagon
- 1 marék friss petrezselyem
- 1-2 deci alaplé
- 1,5-2 l víz
- 1 ek liszt
- 2 kk piros paprika
- 2 ek tejföl
- mustár
Azt hiszen nem okozok nagy meglepetést, hogy a recept azzal indul, hogy a hagymát és fokhagymát megdinsztelem. Szóval míg a hagymák a lábasban szépen alakulnak, addig a szűzpecsenyét szépen felcsíkozom – olyan darabokra gondolok, mint amikor tokányt készítünk. Tehát csíkozunk, sózunk és borsozunk.
Ha klassz már a hagyma, akkor rádobáljuk a húscsíkokat, amiket kifehéredésig pirítunk. Amint a hús elérte a kívánt állapotot, akkor jöhet az alaplé és a víz – amikkel pírmán összefőzzük az alapunkat.
Míg ez a művelet zajlik, addig felszeleteljük a gombákat – de nem keveset, hanem ipari mennyiséget. Egy serpenyőben a gombákat több részletben elősütjük, de fontos hogy megsüljenek – ne párolódjanak – ezért is érdemes több részletben dolgozni. Az elkészült gombákat papírtörlőn lecsurgatjuk.
Amint a hús már kezd bepuhulni – ami viszonylag gyorsan meg is történik – akkor mehet a lébe a sok gomba, a felaprított friss petrezselyem zöld, amikkel még főzzük egy kicsit. Közben készítünk egy tejfölös, kicsit paprikás habarást, amit hőkiegyenlítéssel a levesbe dolgozok. Kell még az uborka is, amiket szintén vékony csíkokban szórok a levesbe, illetve egy kevés mustárral állítom be a leves savasságát.
Hogy milyen lett? Nos brutálisan finom. Az az igazság, hogy Viktor fiam szülinapi (25.) vacsorájának ez volt az első fogása, ezután sült báránybordát készítettem kakukkfüves sütőtökpürével – de a főételt simán a háttérbe szorította a leves. A szüleim, a nejem és a srácok is azt mondták, hogy világbajnok ízvilágú lett a leves – a pirított gomba és a kissé savas íz (uborka, mustár) szuper kombinációt hozott az asztalunkra, amit még egy jópárszor biztos meg kell ismételnem. Na, Ti is kipróbáljátok?
