Rántott sertéshús – kicsit másképp

Rántott sertéshús – kicsit másképp

Az én egyik kedvenc ételem a rántott husi – bár tudom, hogy ez szegénységi bizonyítvány, de mégis így van. ( Ha elutazunk külföldre és hazaérkezünk, nekem az itthoni íz az a rántott karaj. ) Szóval bárhol, bármikor tudnék ezt enni – de ezt az ételt is lehet még variálni.

Én ezt úgy szoktam, hogy 3-4 gerezd fokhagymát megpucolok, és összetöröm vagy nagyon vékonyra és apróra darabolom. A fokhagyma pépet sima tejjel összekeverem, ami 2-4 dl lehet. A húst a szokásos módon kiklopfolom ( megnéztem a wikipédián, hogy így kell írni ), sózom. A szép lapos husikat elkezdem egy nagy jénai tálba fektetni, majd szintenként öntök rá a fokhagymás tejből. Lesz vagy 3-4 réteg husi, amit a maradék tejes-hagymás cuccal nyakon öntünk – és irány a hűtő. 2-3 órát hagyom jacuzzizni a húsokat, majd a hagyományos módon panírozunk. Ne lepődjön meg senki, de a húsok felszívják az öntetet, így jó nagy szelet húsok jönnek létre, amiket így kicsit nehezebb sütni – de megéri.

Szóval annyiban jó ez a módszer, hogy kicsit tartalmasabb a beltartalom, a fokhagyma egy kicsit pikánsabbá teszi a már megszokott ízvilágot. Köret a szokásos ( sült vagy tört krumpli ) és mellé tejfölös uborkasaláta. Ízlés szerint jéghideg sör, vagy kristályosan gyöngyöző fehér vagy rozé bor, vagy egy laza fröccs, és kockás terítő, abrosz.

🙂

Érdemes kipróbálni.