Vietnámi tavaszi tekercsek garnélából és sült kacsamellből

Írhattam volna azt is, hogy küzdelmünk a rizslapokkal, ugyanis volt velük probléma rendesen. Egyszer régen már harcoltam ezekkel a vékonyka lapocskákkal, de most Esztivel fel voltunk vértezve, egyesült erővel szerettük volna elkészíteni ezeket a különleges finomságokat – de a végén azért csak sikert arattunk, bár nem 100 %-osat… 🙂
Még októberben voltunk a gyerekeknél Pesten, amikor is a Király utcában egy szuper vietnami étteremeben ebédeltünk/vacsoráztunk, ahol előételként ilyesmi tavaszi tekercseket ettünk – én nyersen, vagyis kisütés nélkül elkészített, óriás garnélákkal és rengeteg zöldséggel töltött tekercseket ettem, Eszti pedig kisebb méretű, sült változatú tekercseket evett – és most nekünk is ez volt a tervünk a saját otthonunkban.
Először kacsamellet sütöttem, gyakorlatilag úgy készítettem el, mintha rozé kacsamellről lenne szó. Tehát egy forró serpenyőbe beledobtam a beirdalt, sózott mellet, majd először a bőrös, majd a húsos oldalt sütöttem szép aranybarnára. Közben még borsoztam, sőt egy kicsit még sóztam is a felületeket. Az elkészült mellet éles késsel vékony szeletkékre, majd csíkokra vágtam és egy tálkába dobtam a végeredményeket.
A kisült kacsazsíros serpenyőbe bedobtam a fagyasztott garnélákat, majd egy kevéske vajon őket is készre sütöttem. Sajnos ezeknél a fagyasztott cuccoknál rengeteg a víz, így egyszer ezt a fölösleges vízmennyiséget leöntöttem, mert ha ezt nem tettem volna, akkor inkább főzés lett volna a pirítás helyett.
Felcsíkoztam egy fél üvegnyi bambusz szeletet, majd ezeket a csíkokat beáztattam egy kevéske szója szószba. Friss gyömbért hámoztam, szeleteltem , majd csíkoztam, egy zacskónyi vegyes zöldség keveréket pedig késsel még apróbbra vágtam. Egy kápia paprika is felcsíkozásra került, egy fél adag rizstésztát pedig eltördeltünk, majd leforráztunk. Vettem elő még halszószt, őrölt citromfüvet, a teraszról hoztunk be friss koriander és petrezselyem levelet, amiket fel is daraboltunk. Kerestem volna a hűtőben újhagymát ,de nem találtam, úgyhogy a végén egy fej fehér hagymát daraboltam fel.
Gyakorlatilag elő is készítettünk minden összetevőt, amiket egy nagyobb edényben össze is kevertünk – a garnéla és a kacsamell kivételével.
Most kezdődött a küzdelem. Egy konyharuhát fektettünk a pultra, majd a rizslapokat 20-20 másodpercre beáztattunk vízbe. A kiterített rizslapot megpakoltunk a zöldséges, fűszeres keverékkel, majd garnélával vagy kacsamell csíkokkal is megpakoltuk – és aztán összetekertük a batyukat. Ez összességében ment is szépen, főleg Esztinek, mert az Ő keze már komoly rutint szerzett a sok-sok töltött káposzta készítése során – az én tekercseim egy kicsit bumfordibbak lettek.
Gyakorlatilag ezidáig minden rendben is ment, a nyers vietnami tavaszi tekercsek kvázi kész is lettek volna – de életem párja ragaszkodott hozzá, hogy egy részüket süssük ki, amivel el is indult egy kis káromkodási fázis.
Először a serpenyőben lévő olajat klasszul felmelegítettem, el is készült vagy két tekercs, majd valószínű túlzottan felmelegedett az olaj – és kezdtek kiszakadni a tekercsek, ami engem rendesen fel is húzott. Persze hogy a tekercsben lévő sali keverék szépen hullott ki a forró olajba, amit aztán halászhattam le, szóval ment a kínlódás. A végén rájöttünk – na meg utána is olvastunk – hogy az olajnak olyan 160-170 C-osonak kell lennie, de azért ezek után is voltak kisebb-nagyobb balesetek.
Összességében azért elmondható, hogy baromi finomak lettek, akár a sima, akár a sült verziókat is nézzük, bár összességében azért a sült verzió jobban bejött mindkettőnknek, vagyis érdemes küzdeni egy kicsit az elemekkel. 😀