Keleties ízvilágú vöröslencse leves, pirított kolbászmorzsákkal
A hétvégére ismét barátokat hívtunk dumcsizni, ami nálunk azzal is jár, hogy nem csak iszogatunk az este, hanem finoman eszegetünk is. Nos agyaltam rajta egy kicsit, hogy mit kellene készíteni, ami nem egy őrült nagy meló, de ami nekünk is jól esne, na meg a vendégek is élvezkedhetnek egy kicsit az ízek világában. Egy régebbi receptemet vettem elő, majd egy kicsit változtattam is rajta – de összességében valami ilyesmire vágytam személy szerint.
Hozzávalók:
- 200 g vöröslencse
- 2 fej vöröshagyma
- 2 szál répa
- 3-4 gerezd fokhagyma
- 1-1,2 l alaplé
- 1 dl sűrített paradicsom
- reszelt gyömbér
- 1/2 ek római kömény
- 1/2 ek őrölt korinader
- 1 ek piros paprika
- só és bors
- kolbász
Első lépésként a hagymákat feldaraboltam, majd a szokásos módon megdinszteltem. Nem törekedtem a nagyon apróra darabolással, ugyanis a leves alapját botmixerrel összedolgozzuk, így lehet kicsit durvább is a hagyma. Míg a hagyma puhult, addig a két répát lereszeltem, amik aztán mehettek is a hagyma mellé – ennek a levesnek is nagyon jót tesz ha egy kicsit meg karamellizálódik a répa.
Következő fázisként érkeznek a fagyasztott alaplé tömböcskéim, amiket egyszerűen a répás alapra dobok. Hagyom, hogy felolvadjanak, majd gyömbért reszelek a létyóba, illetve jöhetnek a fűszerek és a paradicsom is, amikkel összedolgozom az egész alapot. Hagyom, hogy vagy 20 percig rotyogjon ez az alap, majd botmixerrel sűrű és sima leves alapot képezünk.
Mi hiányzik még? Hát a lencse és a kolbi. A lencséket nem kell beáztatni, mert a vörös lencse gyorsan megpuhul – úgyhogy a forró leves alapba önjük a szemeket, majd hagyjuk, hogy megpuhuljanak, de azért nem főzzük őket szét, mert az a király, ha egy kicsit „harapni” is lehet őket.
Egy serpenyőt felmelegítünk, majd a vékonyra szeletelt kolbász karikákat lepirítjuk úgy, hogy lehetőség szerint mindkét oldaluk kapjon egy kis hőt. Ha készen vannak, akkor a kisült kolbász zsírt a leveskébe csorgatjuk – mert az olyan király ízt ad -, a kolbászokat pedig cutterrel morzsává daráljuk.
Nem nagy tudomány, de nagyon finom, gyorsan elfogy – vagyis érdemes mennyiséget készíteni. 😀
