Szezámmagos csirkecsíkok sült répás tésztával

Szezámmagos csirkecsíkok sült répás tésztával

Míg én az ázsiai sertéshúsaimmal bíbelődtem, addig Tomi fiam a kedvenc ételét készítette el, így most ezt is közreadom.

Gyakorlatilag ha mi együtt főzünk, akkor mindig egymást ugráltatjuk, egy-egy feladatot a másikra „lőcsölünk”, utána pedig lehet vitatkozni, hogy ki is készítette az ételt. Nagyjából most is ez történt, tehát nehéz meghúzni, hogy ki mit csinált, de azért őszintén ez étel a fiam érdeme.

Előkészület: három vagy négy csirkemellet ujjnyi csíkokra daraboltam, míg a séf úr előkészítette a húsok bundájához a tésztát: 15-20 dkg liszt, 1 tojás, sütőpor, keményítő, só, 1,5 dl víz – melyeket csomómentesre kevert. A húsokat fűszerezte, majd a tésztába öntötte a mester, majd wokban megsütötte úgy, hogy közben igyekezett szétszedegetni az összeragadt darabokat. Mivel a csirkehús nem igényli a nagy sütést, így gyorsan elkészül a tálnyi adag, lecsöpögtetjük őket.

Közben a tésztát feltesszük főzni, amikor már majdnem megfőtt, akkor leöntjük róla a vizet, kicsit meglocsoljuk olíva olajjal, hogy ne ragadjanak össze – majd jön a répás alap. Tom a megtisztított répákat hajszál vékony karikákra szeletelte, majd ugyanez történt egy pár hagymával is, majd ez a páros mehetett a wokba, kevés olajon nagy lángon összesütöttük. Néha kis szójaszósz locsolás, fűszerek: só, bors, gyömbér, fokhagyma. Amikor összeesett a cucc, akkor jöhetett rá a tészta, majd finom lesütés.

Ha kész a hús és a tészta, akkor már csak a mártás hiányzik. Egy jénai edényben 2-3 kanálnyi ketchuphoz ugyanennyi mézet kevert a mester, majd chili vagy erős Pista, rászórva szezámmag. Ebbe a masszába beleszórjuk a húsokat, jól megforgatjuk őket, majd még szórunk rá egy fél marék magot szintén. Tálalás, evés-ivás.