Tejfölös káposztaleves

Írhatnám, hogy ebben a hűvös, esős novemberi időben milyen jól esik ilyen forró és tartalmas leves – de ebben a 21,5 C-os novemberi hőmérsékletben ez talán túlzás lenne. Ettől függetlenül tényleg jól esik majd ez a leves, főleg másnap – amikor már egy napot állt is a hűtőben. Nem tudom, hogy Ti hogy vagytok vele, de ez olyasmi, mint a töltött káposzta, vagyis ez az étel sem a készítésének a napján, hanem másnap ízlik a legjobban.

Szóval tök mindegy, hogy milyen idő is van, irány a konyha – kezdjünk el egy sertéspörköltet készíteni, majd készítsünk belőle egy jófajta levest.

Hozzávalók:

• 1/2 fej kisebb kelkáposzta
• 10-15 dkg sertéscomb
• 8-10 dkg füstölt tarja
• 1/4 zeller
• 2-3 szál répa
• 2-3 szál gyökér zöldség
• 1-2 fej vöröshagyma
• 2-3 gerezd fokhagyma
• 1-2 ek piros paprika
• víz
• tejföl, liszt
• só és bors
• kömény és petrezselyem
• chili

Az előkészületek során a húst és a füstölt tarját is felkockázzuk, de ugyanez a feladat az összes zöldséggel is. A vöröshagymát kézzel vagy géppel szintén feldaraboljuk, majd megdinszteljük fedő alatt. Gyakorlatilag elkezdünk egy pörköltöt készíteni, vagyis amikor kész a hagyma, akkor jöhet a piros paprika majd a hús, amit kifehéredésig pirítunk. Ha úgy ítéljük meg, akkor jöhet egy kevés víz, ebben az alapban pedig fedő alatt pároljuk a húskockákat.

Idő közben valamikor beleszórjuk a levesünk alapjába a füstölt húskockákat és a fűszereket is, majd amikor már a hús kezd elindulni a puhulás folyamatán, akkor érkeznek a zöldségek.

Elsőnek a két fehér zöldség ( zeller és gyökér ) megy a levesbe, majd a káposzta kb fele – amikkel hagyom, hogy összeérjenek az ízek.

Amikor már a hús majdnem kész, a két fehér zöldség is teljesen bepuhult – akkor jöhet a répa és a káposzta másik fele, amiknek már nem kell sok főzés. A káposztát azért készítem így el, mert ekkor az íze is nagyon szépen megjelenik a levesben, a második adag káposzta pedig egy kicsit frissebb, roppanósabb lesz a végén – ami nagyon jót tesz majd amikor fogyasztjuk.

A végén készítünk egy könnyed, lisztes, tejfölös habarást, amit hőkiegyenlítéssel a levesbe dolgozok – majd forrón tálalok is.