Calzone pizza vagy valami hasonló készítése a gázgrillen
Végre jó és grillezésre tökéletesen alkalmas az idő – bár aki gyakori látogatója a blogomnak, az tudja, hogy én egész télen használtam a Landmann-omat, legyen bármilyen hideg is a teraszon. Aki jó megfigyelő, az talán azt is észre vehette, hogy a képen szereplő grill egy kicsit ( vagy nagyon ) profibb, mint amit eddig használtam – és akkor a design-ról még nem is beszéltünk. Nos a Landmann volt olyan grál lovag, hogy meglepett ezzel a szépséggel engem – amit rögtön illet is beavatnom. Mi lehet jobb egy ilyen tesztre, mint hogy kis családom kivonul a teraszra, kipakolunk minden finomságot, tengeri herkentyűket, zöldségeket, húsokat – és elkezdünk calzone pizzát készíteni a grillrácson.
Persze előtte azért a konyhában előkészítjük és géppel meggyúratjuk a pizza tésztát – én pedig addig kicsit kiégetem a tűzteret, beavatom az öntöttvas rácsokat és a sütőlapot. A srácokkal együtt apróra vágunk mindent, amit majd használunk a kreatívkodáshoz, vagyis felcsíkozzuk a kápia paprikát, a gombát, a sonkákat, a kolbászokat, a hagymát, a sajtokat.
A grill már alaplángon üzemel, a sütőlapon elősütöm a hagymát, majd a gombákat, aztán a paprikákat és a tintahal karikákat. Ellepi a teraszt az illat, Eszter és Fruzsi elkezdik nyújtani a pizza tésztákat. Sorban mindenki készít egy-egy saját ízesítésű és összeállítású pizzát – én pedig felügyelem a sütést.
Amint a Landmann tetejét lecsukom, a hőfok már kúszik is fel, úgy 150-180 C között megy a sütés – és sorra készülnek a műremekek. Persze amikor felszeletelem a pizzákat, akkor mindenki kóstol a másikéból – úgyhogy teljes az ízélmény mindenkinek.
Eszünk kolbászos, tonhalas, sonkás, tintahalas és vegyes beltartalmú calzone-kat – és iszunk finom söröket, barnákat és fehéreket egyaránt. A grill nagyon szuperül működik, szép és hasznos is – és amint látjátok, nem csak flekken sütésre alkalmas. Jöjjenek a képek…