Csirke saslik, cevap, snidlinges burgonya és coleslaw saláta – vagy valami hasonló
Hogy miért írtam a címben, hogy valami hasonló? Nos azért, mert nem a klasszikus alap recepteket használtam, hanem egyszerűsítettem, variáltam – de végeredményben valami hasonló jött létre.
Azzal kezdtem az előkészítést, hogy a darált sertéshúst egy nagyobb tálba tettem, majd darált vöröshagymát és fokhagymát tettem a tetejére. Megszórtam bazsalikommal és petrezselyemmel, sóztam és borsoztam, egy tojással finomítottam a kombót – majd kézzel jól összegyúrtam az egészet.
Hüvelyk ujjnál kicsit vastagabb rudakat gyúrtam, amiket egy-egy pálcával átszórtam – amiket aztán egy tálcára fektettem egymás mellé. Kivittem őket a hideg, kora téli teraszra, hogy hadd pihenjenek, mielőtt a grillrácsra mennének.
Ezek után elkészítettem a saslikokat, egyszerűen csirkemellből. A húst kb azonos méretűre daraboltam, majd a lila hagymából, szalonnából, kolbászból darabokat vágtam – ezek lesznek a saslik összetevői. Bambusz pálcikákra elkezdtem felhúzogatni az alkatrészeket úgy, hogy nagyjából hasonló méretű és összetételű rudacskáink legyenek a végén. Sóztam és borsoztam őket, majd szintén mentek a hideg teraszra.
Öt darab nagyobb burgonyát megmostam, majd egy lábasba tettem mindet, ami aztán a grill lángára mentek – ezek lesznek a köreteink majd az ebéd során. Főztem a krumplikat, mindaddig, amíg szinte teljesen meg nem puhultak.
Most már jöhetett a klasszikus rácson történő grillezés: a saslikok és a cevap rudak is mentek a grillrácsra – majd közel takarék lángon elkezdtem őket sütögetni. Alakult a teraszon az illat, sercegtek a húsok – addig Eszterék elkészítették a coleslaw salátát a konyhában.
Amikor már lassan a grillezés végén jártam, akkor a húsok mögött csináltam egy kevés helyet, majd a megfőtt burgonyákat feltettem a rácsra, hogy őket is átjárja a mérsékelt hő – vagyis gyakorlatilag a tálalás előtt állunk lassan.
Tálaláskor a burgonyákat bevagdossuk, snidlinges fűszervajjal megkenjük, majd jöhet a saláta és a kétféle grillhús – és élvezhetjük is a késő őszi, de karakteres ízeket.
… és aztán egy jó forralt bor készül, a csajok készítik a karácsonyi mézeskalácsokat – én pedig megírom ezt a posztot… 🙂