Olaszország – Puglia – a csizma sarkantyúja (Vendégposzt #5)
De most vissza Pugliaba, az északi területek sem maradhatnak ki. A terület bebarangolása és a Nero di Troia borrégióval való ismerkedés központjaként Lucera városát választottam. Innen könnyű volt elérni mindkét kiszemelt borászatot, egy viszonylag fiatalt (1988-as alapítású) és egy mákszemnyivel idősebbet (1647 óta működik). Tessék, és megint, mind a két helyen a rose és fehér borokat javasolják, mert mint mondják, a Nero di Troia-t mindenki ismeri. No de milyen rose és milyen fehér borok! Meg egy a ráadás, egy különlegesség, a Passito, egy kiváló desszert bor. Mazsola bornak is nevezik, a tőkén töpped, október végéig. Igen, mert Pugliában augusztusban szüretelnek (!).





Meglátogatott városok: Troia (Európa talán legrészletgazdagabban kidolgozott, kőből faragott rózsaablaka a Santa Maria de Assunta templomban található. Meg azok a réz kapuk, a különleges kopogtatóival!) – Lucera (a legarababb város Pugliában, a helyiek génjében minden bizonnyal jelen van, mert aki járt már Damaszkuszban, Ramallahban, esetleg Ammanban, annak ismerős a helyi parkolási és közlekedési mód. Igen Lucerában vezetni örök vidámság – Trani (a vakító fehér fény tengerparti városa és egyben kemence is, hiszen az amúgy is tűző nap által keltett hőt a falak, az utcák és járdák megsokszorozzák).















