Tejszínes, tárkonyos vadnyúlleves húsgombócokkal
Tejszínes, tárkonyos vadnyúlleves húsgombócokkal
A napokban két darab vadnyuszit kaptunk ajándékba az egyik kedves ismerősünktől – amiben egyetlen nehézség akadt: mindkét vadnyúl szőröstűl-bőröstűl érkeztek hozzánk. Sebaj, apukám volt olyan rendes, hogy ezt a projektelemet bevállalta, úgyhogy én már feldarabolva, konyhakészen vehettem őket kézhez. Mivel komoly mennyiségű húsról volt szó, ezért a csontosabb részekből levest terveztem készíteni, a húsosabb részekből pedig fokhagymás, szalonnás tűzdelésű pecsenye készül. Lássuk hát a levest.
Gyakorlatilag elkészítünk egy húslevest, vagyis hideg vízbe bedobáljuk a csontos húsokat, majd két fej hagymát, gyökeret, petrezselyem levelet, zellert és karalábét – majd lassú tűzön hagyjuk, hogy szépen gyöngyözzön a lé. Időnként leszedjük a habot, hogy szép és tiszta legyen a leves, majd amikor már kezd puhulni a hús, akkor a répákat is belerakjuk a levesbe, de nem felkarikázva, hanem még egyben. Azért, mert vadhúst készítünk, szerintem nagyon illik az ízvilágba a szárított erdei gomba, amit még nyáron Eszter készített elő – úgyhogy ez is megy még a levesbe. Hagyjuk tovább főlni a levest, ízesítjük, sózzuk őkelmét. Amikor már a hús leválik a csontokról, akkor kiszedjük az összes alapanyagot. A répákat felkarikázzuk, a zellert és a karalábét szintén felkockázzuk, a húsokat pedig egy villa segítségével leszedegetjük a csontokról.
A levest leszűrjük és félretesszük. A lehántolt húsokat betesszük egy daráló gépbe, majd közepesen finom méretűre ledaráljuk őket – de nem kell pépesíteni, mert szerintem az már túlzás lenne. Tehát létrejött egy tálnyi feldarabolt, de lágy és ízes vadnyúl alapanyag, amiből húsgolyókat fogunk készíteni. Kb 40 deka hús fekszik a tányérban, amibe beleütök 4 db tojást, zúzok bele egy kevés fokhagymát, szórok bele borsot és sót, illetve petrezselymet, majd annyi zsemlemorzsát, hogy kézzel könnyen gyúrható, de nem túl lágy állagú legyen. Nekiállok gombócokat gyúrogatni, amiket a húslevesben kifőzök.
Itt jön a döntés. Milyen legyen a leves? Maradjon egy hagyományos állagú és kinézetű húsleves gombócokkal, vagy maradjon az eredeti ötlet, a tárkonyos, tejszínes verzió? Hát készül így is, úgy is. Vagyis egy adag elkészül úgy, hogy a feldarabolt zöldségeket, a húslevest és a gombócokat még egyszer összerottyantom, majd már tálalom is. A végeredmény kellemes, őszies íz és illat illetve látvány.
A másik verzió hasonlóan készül, vagyis itt is összerottyantom a három alapanyagot, de öntök bele egy kevés tejszínt, szórok bele tárkonyt, majd aki savanyítva szereti, annak csöpögtetek bele citromlét. Ez a verzió különlegesebb, az ízek harmonikusak, a látvány szintén az őszies hangulatot tükrözi.
Ha tetszik a blogom, akkor egy like ide, és máskor is láthatod a bejegyzéseimet:
