Grillezett, mézes és fokhagymás szuvidált oldalasok grill zöldségekkel
Tudom, nincs mindenkinek grillje, sőt akinek van, az sem biztos hogy tud így tél idején grillezni – de mint minden probléma, ez is orvosolható, ugyanis akár sütőben, akár serpenyőben megoldható a recept utolsó fázisa. Azt is tudom, hogy szuividálni sem tud mindenki – ezzel kapcsolatban pedig azt tudom javasolni, hogy írni kell a Jézuskának, hátha… 🙂
Hozzávalók:
- 2 db szép, húsos oldalas
- 1 szál újhagyma
- 6-7 gerezd fokhagyma
- 3-4 ek méz
- 3-4 közepes méretű vöröshagyma
- 1-2 db kápia paprika
- 25-30 dkg fagyasztott zöldség keverék
- só
- olaj
Szombat este, 22 óra magasságában kiballagunk a konyhába elvégezni az előkészületeket, bár ez nem egy klasszikus főzési idő. Mivel a szuvid fürdőnek legalább 11 óra kell, így még este bepakoljuk a húsokat a vízbe, délelőtt pedig majd grillezünk, így lesz kész majd a vasárnapi ebédünk.
Tehát elővesszük a két darab szép és húsos oldalasunkat, amit előző nap vettünk a hentestől. A csontos oldalon lehártyázzuk őket, majd előveszünk egy mélyebb tálkát – ebben fogunk majd a mézzel dolgozni, ami köztudottan egy ragadós mutatvány lesz. Egy ecsettel átkenjük mézzel a húst, majd fokhagyma nyomóval egy jókora adag illatos zuzalékot pakolunk a felületre, amit szintén szétdolgozunk az ecsettel. Mindkét hús mindkét oldalán elvégezzük ezt a maszatolást, sőt a húsok oldalát sem kíméljük, hadd járja át a mézes, fohagymás pác ezeket is.
Egy újhagymát hosszában felvágunk, majd keresztben is felvágjuk őket – ami azt is jelenti, hogy lassan vákuumozhatunk is. Az előkészített zacskóba bepakoljuk a csontos húst, majd egy-egy újhagyma csíkot is becsúsztatunk melléjük – aztán már mehetnek is a vákuum alá.
Kész a két formás kis csomagunk. A szuvid rudat beállítjuk 65,5 C-ra és 11 órányi intervallumra, majd a vízbe pakoljuk a két csomagot – és megyünk jól megérdemelt alukálásunkra.
Vasárnap reggel főzünk egy friss és finom kávét életünk párjának – a szuvid fürdő még tart – majd amikor lejárt az idő, akkor jeges fürdőbe, vagy a fagyasztóba dobjuk be a két zacsit – én ez utóbbit preferálom. Kb egy óra alatt lehűl annyira a hőmérséklet, hogy áttehetjük a sima hűtőbe őket – vagy akár már mehetünk is grillezni.
A húsokat kivesszük a zacskóból, a hagyma szinte teljesen szétfolyt ennyi idő alatt (úgyhogy ezek mennek a kukába), a szaft nekem ahhoz kevés volt, hogy csináljak belőlük egy redukciót, de egy tálkában kivittem a grillhez, majd szépen meg is locsoltam a húsokat a sütés elején.
Vágtam hagymát és kápia paprikát, a többi zöldséget az egyszerűség miatt fagyasztott zöldségből oldottam meg – de természetesen ha valaki nem olyan lusta, mint amilyen én voltam, az friss zöldségekkel is készítheti az egész köretet.
A teraszunkon nincs nagy meleg, van vagy 4-5 fok, de összességében szép téli nap van. Kicsit hülyén nézek ki a rövid nadrágomban és vastag pulóverben – de én elég sokszor szoktam így grillezni, ugyanis a gázgrill nagyon gyorsan át tud melegedni, vagyis mire kezdenék áthűlni, addigra kész is vagyok a sütésekkel.
Szóval feltekerem az égőket, az egyik oldalon az öntöttvas lapon először lesütöm a friss zöldségeket, majd amikor szinte kész vannak, akkor jöhetnek a még jéghiged zöldségek is, amik percek alatt át is sülnek.
A másik oldalon, a grillrácson el kezdem grillezni az oldalasokat, majd időnként 90 fokkal forgatom át őket – így ha ügyes vagyok, akkor a felületeken is kirajzolódik egy-egy nagy X forma. Ne feledkezzetek meg a sózásról – én simán elfelejtettem – mert a vákuumozás előtt nem sóztam a húsokat, hogy ne eresszenek majd sok nedvességet a zacskókban.
A húsok sütése közben azonban most jobban kell figyelni, ugyanis a méz miatt könnyebben le tud égni a húsok felülete – de ez azért egy kedves és szép feladat egy húsimádó számára. Ha ügyesek vagyunk, akkor a végén szinte egyszerre készül el az összes összetevő – most már csak be kell vonulni és élvezni kell az ízeket és a látványt.
A hús egyeseknek lehet, hogy túlzottan rózsaszínű, de ne tévesszen meg senkit, gyönyörűen átsült még a vastag részeken is az oldalas – a húsos részek pedig szaftosak, nincsenek kiszáradva, szinte omlik a hús. Nagyon érdekes, hogy a nem kevés fokhagyma íze nem harsogó, pedig amikor a zacskókat először kinyitottam, azt hittem hogy túlzásba estem. Szóval a méz és a fokhagyma gyönyörűen dolgozik együtt, egyik sem nyomja el a hús ízét, inkább csak finoman kiegészítik azt.
Nos, megpróbáljátok? 😀
