Mexikói vacsorák barátoknak, kollégáknak és a családnak
Már több mint két hete itthon vagyunk, de olyan fokozott az érdeklődés az úti élményeink iránt, hogy több élménybeszámolón és mexikói vacsorán vagyunk túl – és szerintem ennek még közel sincs vége… Gondoltam, hogy akit nem tudtunk így vendégül látni, annak is hadd adjak egy kis ízelítőt – hogy mi mit éltünk át, legalább így az ételek tükrében.
Mint minden rendes buliban, itt is itallal nyitunk. Mit lehet inni egy mexikói élménybeszámolón? Hát természetesen tequilát. De nem az itthon úgy túlhypolt só és lime nyalogatós formában – hanem sangritával (nem összekeverendő a sangriával! ). Ezt a csoda finom paradicsomos kísérőitalt utolsó pueblai vacsoránk alkalmával kóstolhattuk meg – amit aztán itthon igyekeztem kipróbálni. A neten rengeteg féle és fajta receptet lehet olvasni – és én is most próbálgatom a számomra legmegfelelőbb íz összeállítást. Egy biztos, hogy ez egy finom, fűszeres, enyhén csípős paradicsom ital, amit közvetlenül a tequila vagy a mezcal megivása után döntünk le – és így a két ital nagyon szépen kiegészíti és erősíti egymást.
Természetesen egy ilyen buliban fogyaszthatunk mexikói sört is ( pl Corona ), de talán az a legtutibb, ha a Húsimádó féle, saját főzésű IPA-t kóstoljuk – aminek az első bemutató darabjai nagy sikert arattak a vendégek körében ( még akkor is, ha a szénsav tartalom még nincs a csúcson… )
Elsőként megmutattuk a retek-lime kombót, amit szintén Pueblában fedeztünk fel – és amivel egy új értelmet nyert számunkra ez a kedvelt piros-fehér korong. 🙂
Ki sem hagyhattuk, így mi is készítettünk babpürét és guacamole-t, amik minden mexikói étkezésünk részei voltak – még akkor is, amikor már nem biztos, hogy rendeltünk volna belőlük. 🙂
Személy szerint nekem nagy mexikói kedvencen volt a Pico de gallo ( mexikói paradicsomsalsa ), ami például tacokhoz kiváló kiegészítés volt a két hét alatt. A lényege a hagyma, a paradicsom, a koriander és a chili, a lime, … na meg egy csomó minden.
Mivel Eszterkém szeretne itthon poblano paprikát ültetni – ezért hoztunk egypár gyönyörű és méregzöld paprikát is, amiből sikerült egy verde salsát készítenem, illetve készítettem paradicsomból és chiliből egy igencsak pikáns, mondhatni csípős salsát is, amikhez mártogatósnak ott volt egy rakás tortilla chips és kétféle quesadilla – sajtos és sajtos/csirke verziókban, kinek mi jön be.
Természetesen ezek csak egy kis ízelítőt adtak a kinti ízekből, de ahogy sejtitek is, hamarosan jönnek a kint megkóstolt finom levesek és főételek itthoni verziói is – úgyhogy aki szereti a mexikói ízeket, azokat szívesen látom ezután is. ( Már előre szólok, hogy a mexikói konyha nem összekeverendő a tex-mex ételekkel, mert sokszor azonos név alatt egész más étel készül Mexikóban és más az USA-ban. )