Forralt bor, mézeskalács sütés és téli grillezés – avagy karácsonyi ráhangolódás a jóbarátainkkal

head.jpg

A feleségem és a barátnői már-már hagyományt teremtettek nálunk azzal, hogy minden évben összejönnek, és együtt sütnek egy rakás mézeskalácsot, majd dobozokban mindenki hazaszállítja a végeredményt. A projekt tök jó, csak az a baj, hogy egyedül vagyok a sok csicsergő csajjal szemben – úgyhogy hívni kell srácokat is, vagyis majd mi grillezünk, forralt borozunk a téli teraszunkon, míg a lányok ügyeskednek a konyhában. Elindultak a telefonok, az ötletre mindenki vevő volt, olyan szinten, hogy szombaton délután becsorgott hozzánk közel 20 vendég… 🙂

Még szerencse, hogy menet közben már készültünk erre, vagyis csütörtökön és pénteken a meló után én már pácoltam a húsokat, tervezgettem a “menüt”, Eszti pedig bekeverte a mézeskalács tészták egy részét. ( A többit persze a csajok szintén maguk hozták. )

Hogy mi volt a menü? Nos úgy gondoltam, hogy míg megy a Barca és Real Madrid meccs, addig indulunk egy jó kis egri kékfrankos forralt borral ( Tóth Ferenc pincészet ), majd jön egy tartalmasabb folytatás. Hogy miért írtam ide ezt? Nos azért, mert alapvető meggyőződésem, hogy jó forralt bort csak jó borból lehet készíteni, és lőréből csak valami ihatatlan végeredmény születhet, bárhogy is próbálja valaki fűszerekkel feljavítani az eredményt. Szóval a grill oldalsó égőjén elindítottam a bort forrósodni, ment bele fahéj, szegfűszeg, szegfűbors, cukor, vanília
aroma, narancs és citrom. Ügyeltem arra, hogy ne forrjon fel a lé, mert azért az alkoholért kár lenne…

A lányok java része bevetette magát a konyhánkba, mi pedig kóstolgattuk a bor fűszerezését, finomítottunk rajta – majd újból töltöttük a lábast, ugyanis a mézeskalácson dolgozók is rákaptak a bögrékre.

IMG 1852

IMG 1854

IMG 1856

IMG 1858

IMG 1862

Azért, hogy legyen egy kis íve az esti étkezésünknek azt gondoltam, hogy készítek egy igazi téli, kicsit pikáns levest, ami a forralt bor mellett szintén felmelegít bennünket, na meg tartalmasságával is erősít bennünket.

Pikáns, chilis, gyömbéres sütőtökleves kakukkfűvel és pirított napraforgómagokkal

IMG 1921

A vöröshagymát megdinszteltem egy kevés vajon, majd a felkockázott sütőtököket a lábasba dobtam. Érkezett vagy 5-6 gerezdnyi apróra vágott fokhagyma, néhány darabka narancs, egy jó adagnyi aprított kakukkfű, só és bors, na meg chili. A fagyasztóból felhoztam kb fél liternyi húsleves alaplevet – majd ezt a sok mindent összefőztem. Reszeltem egy darab gyömbért is a levesbe – hogy tényleg pikáns legyen az ízvilág. Mivel több mint egy sütőtököm volt, így elég sűrű alap alakult ki, amit aztán botmixerrel simává és krémessé dolgoztam, majd hagytam hogy minden íz összeérjen.

A tálaláshoz pirítottam egy rakat napraforgó magot, a szárított – saját termesztésű – kakukkfüvet pedig olivával kevertem össze, amit pedig a levesbe szórtam.

IMG 1837

IMG 1839

IMG 1851

IMG 1920

Közben a lányok ügyeskedtek, sütögettek, sürögtek-forogtak, na meg forralt boroztak – és ez lett a munkájuk eredménye:

IMG 1875

Ezt követte a következő finomság: Sörös pácban érlelt, darált sertés- és marhahúsból készült húsrudacskák

IMG 1914

Ezt még csütörtökön készítettem elő, majd szombaton délelőtt kapták meg végső formájukat. Szóval pénteken ledaráltam egy darabka sertés lapockát és egy marha comb darabot, amiket azután alaposan összedolgoztam egy tálban. Só, bors, fokhagyma és vöröshagyma, na meg szegedi pirospaprika került még a tálba, aztán meg egy kevés mexikói fűszerkeverék. Ezeket kézzel összedolgoztam, majd a tálba még sört is töltöttem – ami azután így ment a hűtőbe.

Szombaton elővettem az elektromos húsdarálót, amivel azután egyenletes kis rudacskákat készítettem, majd beáztatott pálcikákra húzogattam őket. 

IMG 1831

IMG 1826

IMG 1827

IMG 1832

IMG 1829

IMG 1834

IMG 1904

IMG 1909

IMG 1911

IMG 1916

IMG 1917

És már csak a főfogás hiányzott, amiből több mint húsz darabot kellett legyártani. Na nem panaszkodom, édes teher volt ez nekem…

Street food szendvics Húsimádó módra

IMG 1981

Szintén még csütörtökön felcsíkoztam egy csomó csirkemellet, majd egy nagyobb jénai tálba dobáltam őket. Só, bors, narancskockák és mexikói fűszerkeverék ment a pácba – ne meg egy doboz jó minőségű sör. Ebben a kombóban érlelődött a szendvics alapom, majd szombaton jött a grillezés.

Két srác segített feldarabolni, felcsíkozni a következő elemeket:

  • három színű kápia paprika
  • vöröshagyma
  • barna csiperke

IMG 1949

IMG 1951

A grill lapra kevés olajat öntöttem, majd a csirkemell csíkok érkeztek. Amikor már egy kicsit megpirultak, akkor jött a háromféle, vékony csíkokra vágott zöldség – majd ezeket klasszul összesütögettem. Amikor már majdnem elkészülnek, akkor a grillrácsra érkezik a félbevágott buci, ami megkapja az aranybarna, pirult felületét. A húsos, zöldséges kombónk kap egy félmaréknyi reszelt, füstölt sajtot – majd jöhet a végső fázis.

IMG 1958

IMG 1963

IMG 1967

IMG 1969

IMG 1974

IMG 1975

A buci alsó felét megkenem fokhagymás, görög joghurttal, majd jön egy friss saláta levél, jön a húsos, zöldséges és sajtos kombó, aztán a saját készítésű bbq mártás. Végső fázisként lezárjuk a szendvicset a buci tetejével – és már csak élvezni kell, hogy s könyökünkön folyik a mártás… 🙂

IMG 1976

IMG 1981

letoltes.jpg

IMG 1979

 

Sokan vannak velem a FB-on és az Instagramon is, de aki szeretne ott is követni, annak ajánlom az alábbi linkeket:facebook_1.jpg

insatgram.jpg

Vélemény, hozzászólás?